2015. augusztus 29., szombat

6.rész - Az első buli

Fél óráig próbálgattam ruhákat, mire végre találtam egy rövid fekete farmernadrágot, egy fehér trikót, amire pedig rávettem egy kockás inget. Pluszba persze nem maradhatott el a magas szárú fekete tornacipőm se.
Épp bekötöttem a cipőmet, mikor megcsörrent a telefonom.
- Igen? - vettem fel kihangosítva közben kötöttem tovább.
~ BoMi vagyok. - szólt bele.
- Ah, szia.
~ Szóval meg van a helyszín.
- Hol találkozunk?
~ Indulj el a suli felé és felveszünk útközben.
- Rendben.
Megfogtam cuccom beraktam zsebembe majd elindultam.
Útközben, ahogy mondták felvettek.
- Szia! - köszönt ki BoMi az anyósülésről. - Szállj be!
NaEun
Egy nagy nyolc személyes kocsival jöttek. Beszálltam és pont YoonGi ült mellettem. Mellette TaeHyung, mögöttünk pedig JiMin egy lánnyal, akit már láttam a suliba így gondoltam ő is tanár.
- NaEun, ugye? - kérdeztem rá.
- Igen. - mosolyodott el. - Luna?
- Igen, örültem.
- Én is. - vigyorgott.
- Luna. - szólalt meg TaeHyung. - Készen állsz arra, hogy megmutassam igen is megy még a dolog? - hangoztatta akár egy filmbevezetőt.
- Ha te is. - vigyorogtam.
- Én miért ne lennék?.. - sértődött be kifelé bámulva az ablakon.
- Hagyd rá. - legyintett YoonGi. - Jól nézel ki. - nézett végig rajtam.
- Köszi. - pirultam el.
Egész úton harapdáltam számba és próbáltam nem a mellettem ülő szőkeség szemébe nézni különben elolvadtam volna.
Kiszállva megláttam a hely feletti feliratot: 힙합클럽
- Hip Hop Club? - kérdeztem.
- Táncolós hely. - mosolygott BoMi kiszállva a kocsiból.
- Szívem, gyere, menjünk be. - karolta át nyakát JiMinnek NaEun.
- Rendben. Go! - fogta meg párja kezét JiMin.
Rápillantottam YoonGira, de csak követtem a két behaladó párost.

*TaeHyung pov*
- Van valami, amiről tudnom kéne? - kérdeztem YoonGitól mellé lépve.
- Nincs semmi, hagyjuk. - viharzott be a helyre.
- Persze és higgyem is el. - nevettem magamban, ahogy követtem a többieket.

*Luna pov*
Belépve a helyre körülbelül hét körül lehetett viszont bent már mintha hajnal lett volna. Mindenki táncolt vagy italt kért.
- Alapozzunk. - szólalt meg BoMi. - Egy kör rövidet hét főre. - szólt a bárpultosnak, aki vigyorogva adta át neki a kért italokat.
- Egészség! - adott mindenkinek egy-egy kis pohárkát.
- Á! - kiáltotta el magát NaEun miután lehúzta.
A fiúk szó nélkül lehúzták feleseiket, ahogy én is.
Az este folyamán BoMi kérte a köröket és meg is ittuk azokat.
TaeHyungra nézve nem is hatott nála.
- TaeHyung, ott az a lány. - mondtam a fülébe, mert a hangos zenétől nem is lehetett volna másképpen hallanni. - Cserkészd be. - mutattam egy lányra, aki egyedül üldögélt.
Felmutatva hüvelykujját jelezte, hogy oda megy hozzá.
- Nem táncolunk? - kérdezte YoonGi.
- Hm? - néztem rá.
- Jössz táncolni? - ismételte meg.
Bólintottam, mire megfogta a kezem és behúzott a táncparkettre.
A ritmus vitte a mozdulatainkat majd odahajoltam YoonGi füléhez.
- Tudod, nem tudom, hogy miért, de bejönnek a szőkék. - távolodtam el tőle folytatva a táncolást.
- Vagyis bejövök neked? - kérdezte félrehúzva a hajam fülemtől.
- Lehet. - választottam tovább táncolva.
- Vagy csak azért mondod, mert részeg vagy?
- Nem vagyok részeg talán kicsit ittas, de tudom, mit beszélek. - húztam fel szemöldököm.
- Aha. - túrt bele hajába.
Én is beletúrtam hajába majd belenéztem szemébe. Egy kis időre egyikünk sem táncolt csak álltunk egymástól még egy fél méterre se.
Miközben néztem szemébe, ő fülem mögé rakta egy hajtincsem.
- YoonGi, nem akarok megbánni semmit holnap.

*BoMi pov*
- Nézd már, drágám! - mutattam a táncparketten lévő párocska felé.
- Luna összefog jönni YoonGival? - kérdezte NaEun, amint megitta italát.
- Valószínű, de szerintem Luna túl makacs. - magyarázta HoSeok.
- Amúgy TaeHyung hova tűnt? - röhögött JiMin.
- Megmutatja, hogy be tudja cserkészni azt a csajt, aki mellé leült. - biccentettem a jelenet felé. - Kíváncsi vagyok, mi lesz abból és abból ott. - néztem vissza Lunáékra.
JiMin

*Luna pov*
- Mit bánnál meg? - kérdezte.
- Én már nem tudom. - érintettem meg mellkasát. - Nem vagyok részeg csak ilyen letompultnak érzem magam.
Felemelte államat, hogy szemébe nézzek.
- Alig ismerlek YoonGi. - toltam el magamtól, majd arrébb mentem leülni.
Valószínűleg ez rossz döntés volt. YoonGi ezek után biztos hozzám se szól.
Leültem a bárpulthoz és kértem egy vizet.
Miközben ittam vizemet kerestem tekintetemmel YoonGit.
Mikor nem láttam sehol kétségbe estem.
De utána megláttam az egyik sarokban a kanapén ülve. Odamentem hozzá és biggyesztett szájtartással álltam előtte.
- Mit szeretnél? - kérdezte rám nézve majd sóhajtva tovább nézte a tömeget.
- Ilyen jó zenénél, hogyan tudsz egy helyben ülni?
- Megoldom.
- Leülhetek? - mutattam a mellette lévő helyre.
Bólintott majd helyet foglalva szólaltam meg újra.
- Már nem vagyunk tinik.
- Mit akarsz ebből kihozni?
- Sajnálom.
- Mit kéne sajnálnod? Lekoptattál és ennyi. Nem kell bocsánatot kérned.
- YoonGi..
- Mond meg ha valamit nem akarsz és kész.
- Olyan aranyos vagy ilyenkor. - vigyorogtam.
- Részeg vagy? - pillantott rám.
- Nem. - kezdtem el birizgálni haját. - Mondtam már, hogy tudom, mit beszélek. - tartottam egy kis szünetet. - A szőkék mindig is bejöttek. - basztattam továbbra is a haját. - Neked meg nagyon jól áll.

*YoonGi pov*
Miért hangoztatja ennyit, hogy bejönnek neki a szőkék, azt nem értem. Ahogyan játszik a hajtincseimmel egyre jobban érzem, hogy nem bírom megállni, hogy ne csókoljam meg.
Hátradőltem a bőrkanapén, amit szerintem direkt ilyen pihenő helynek raktak ide.
Majd Luna felém fordult teljes testével és úgy folytatta a hajam birizgálását.

*Luna pov*
Nem tudom, ilyenkor mi járhat a fejébe, de remélem nem az, amire gondolok. Bár ha nekem megfordult a fejembe akkor neki is.
- Mi jár a fejedben? - kérdeztem abba hagyva haja simogatását.
- Úgyis tudod, nem? - vigyorodott el majd ismét közelebb hajolt.
Mikor arcunk csak pár centi választotta el újra elfogott a "mindjárt meghalok" érzés.
- Csillog a szemed, amitől csak szebb vagy. - bókolt, amitől elpirultam.
Eltakartam arcom kezeimmel, de YoonGi megfogva azokat leszedte arcom elől. Mondván, hogy ,,Minek takarom el az arcom". Megvontam vállam és lenéztem kezeimre, amiket fogott.
- Ma még megcsókolsz? - vigyorodtam el. - Azt mondtad, tudom, hogy mi jár a fejedben. Szerintem ez.
- Mindent csak elrontasz. - vigyorgott majd megfogva arcomat megcsókolt.
Szerintem, amit elsőre gondoltam az a "Mi?" volt, de átcsapott "Végre" érzésbe.
Eltávolodva újra elmosolyodott viszont én csak elpirulni tudtam és megharapni alsó ajkam.
- Mindig elrontod a pillanatot. - jelentette ki.
- Bocs. - hajtottam le fejem.
- Nem baj az. - fogta meg combom.
- YoonGi, én néha úgy érzem, hogy féltek SiWontól és azért nem mertek neki visszaszólni. - dőltem hátra a kanapén.
- Miért akarod elrontani a hangulatot? - karolt át vállam felett.
- Bocsi.
- Minden egyes alkalommal bocsánatot fogsz kérni? - röhögött.
- Hagyj már! - csaptam meg vállát. - Miért baj az ha bocsánatot kérek?
- Annyiszor kérsz majd bocsánatot, hogy a végén kiábrándulok belőled. - nézett kekeckedően.
- Nem hiszem én azt. Még nem is ismersz és majd ha megismersz akkor biztosítalak, hogy ilyen nem fog megtörténni. - jelentettem ki.
- Milyen egoista itt valaki. - nevetett tovább méregetve engem.
- Mintha te nem lennél az. - keltem fel mellőle. - Szerencséd van. - hátráltam a tömegbe.
Közben meg mutattam neki mutatóujjammal, hogy jöjjön ő is a táncparkettre.
Feltápászkodott majd követett a táncparkettre, ahol a többiek is voltak.
BoMi csak vigyorgott ezerrel, miközben HoSeoknak talán le sem esett a dolog.
Táncoltunk, amikor már ideje volt hazamenni, mivel holnap munka van, bár senki nem akart hazamenni még.
- Hol van TaeHyung? - kérdeztem kilépve a helyről.
- Még korábban lelépett valakivel. Azzal a lánnyal, akihez először odament. - magyarázta NaEun.
- Tényleg sikerült neki. - nevettem magamban.
- Mi mentünk haza. - jelentette ki BoMi, amint beszállt a taxiba.
- Ki viszi haza a kocsit? - hökkent meg JiMin.
- Majd holnap eljövök érte. - jelentette ki YoonGi.
- Akkor rendben. - léptek le NaEunnal.
- Hova? - fordult felém a szőkeség.
- Nem fogom megmutatni neked, hogy hol lakom, hogy utána zaklass. - kuncogtam. - Lehet, hogy az utolsó fél órával ezelőtti kör nem kellett volna.
- Lehet. - fogott meg, hogy ne dőljek el.
- Jól vagyok, jól vagyok. - álltam végre szilárdan a talajon.
- Tanár úr? - lépett mellénk JungKook. - Luna?
- Ismered? - fordultunk egymás felé azonnal.
- A Kirinbe járok. Jövőtől meg végre a Tanár úr tartja a táncórákat az osztályomnak. - magyarázta JungKook.
- Azért ne hurrogd le az előzőeket. - veregette vállon a fiút YoonGi. - Jah, amúgy Luna is a tánctanárja lesz.
- Szóval erről a munkáról volt szó, de legalább sikerült. Megmondtam én. - vigyorgott. - De megyek is. Örültem, hogy találkoztunk. Viszlát! - futott be a szórakozóhelyre.
- Megyünk? - indult el YoonGi.
Bólintva próbáltam beérni.
Már körülbelül kilenc-tíz lehetett, amikor megálltunk egy ház előtt.

*HoSeok pov*
Kiszálltunk a taxiból, majd felmentünk a lakásomba, mert az enyém közelebb volt.
Segítettem felmenni a lépcsőn barátnőmnek. Majd beraktam az ágyamba.
- HoSeok! - ordított. - Miért nem jössz te is az ágyba? - harapta be alsó ajkát, ami tudom, hogy mit takart.
- Részeg vagy, kicsim. - vakartam meg tarkómat.
- Múltkor ez nem akadályozott meg.
- Mivel akkor én is az voltam. Aludj, holnap munkába megyünk. - ültem le az ágy szélére.
- HoSeok..! - sóhajtotta.
- Nem foglak kihasználni.
- Tudod... - tartott egy kis szünetet míg betakartam egy pléddel. - Ezért szerettem én beléd meg azért is, mert jól mozgatod a csípőd. Végül is tánctanár vagy. - kuncogott.
- Aludj, drágám. - mondtam, mire csak a szuszogását hallottam.
Édesebben alszik mindenkinél. Nem csak azért, mert csöndben van, igazából szeretem hallgatni őt, viszont mikor alszik újra beleszeretek. Nem tudnék ártani neki vagy hagyni, hogy bántsák. Mosolyogva aludtam be mellette.

*Luna pov*
- Ez a tied? - hökkentem meg.
- Igen, miért? - vonta meg vállát kinyitva a kaput.
Bementünk majd elámultam. Egy nappalival egybenyitott konyha fogadott.
Igaz, gazdag családból származom, de hát akkor is eltudok képedni akármin.
- Erre. - vezetett fel az emeletre. - Arra van a mosdó, arra az én szobám, de te itt fogsz aludni, a vendégszobába.
Beléptem a mindennel felszerelt szobába. Egy franciaágyas, kis erkéllyel felszerelt szoba.
- Jó Éjt! - köszönt el.
- YoonGi! - szóltam utána. - Nem akarsz beszélgetni?
- Miről, Luna, este fél tizenegykor? - lépett vissza a szobába.
- Mindegy. - indultam el az erkélyajtó felé és kilépve sóhajtottam egyet.
Rákönyököltem a korlátra és úgy nézelődtem.
Mellém lépett YoonGi és háttal támaszkodott neki a fémkorlátnak.
- Luna, én megkedveltelek. - állt velem szembe.
- Hm? - néztem rá kérdőn szintén szembefordulva vele.
- Gondolom a csókból kiderült már, de el is mondom. Háromszor nekem jöttél és olyan édes vagy amikor elpirulsz. Jól táncolunk együtt. Nem tudom, hogyan fogom kibírni, hogy ne csókoljalak meg a diákok előtt, mert azt tiltja a dolog. - magyarázta.
- Én meg nem tudom, hogyan bírjam ki, hogy ne legyen több annál majd. - kontrázok rá.
Beletúrtam hajába, ő meg meg fogta derekam. Egymás szemébe néztünk és közelebb hajolva újra megcsókolt. De ezúttal nem távolodott el.

6.rész vége

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése